Az energiahatékonyság napjaink egyik legfontosabb kérdése, amely nemcsak környezetvédelmi szempontból jelentős, de pénztárcánkat is közvetlenül érinti. Ebben a blogcikkben az energetikai besorolási szabályozást vesszük górcső alá, hiszen a zöld hitelek miatt is nélkülözhetetlen ezen információk ismerete.

Zöld lakáshitelt alapvetően használt vagy új ingatlan vásárlására, építésére, valamint meglévő ingatlan korszerűsítésére vagy felújítására lehet igénybe venni. Fontos azonban, hogy ha zöld lakáshitellel szeretnénk megvalósítani az építkezést, az ingatlannak meg kell felelnie bizonyos energiahatékonysági követelményeknek. Ezek általában a magasabb energetikai besorolású ingatlanokra vonatkoznak, például minimum BB osztályú épületekre, melyek energiafogyasztása és környezeti hatása alacsonyabb. 

Milyen feltételeknek kell megfelelni a Zöld kamatkedvezmény megtartásához?

Új lakás vásárlására vagy új lakóház építésére igényelt kölcsön esetén:

• 2023. november 1. előtt kiállított építési engedéllyel² rendelkező ingatlannak legalább „BB” (azaz közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek megfelelő) energetikai minőségi besorolással kell rendelkeznie és az összesített primerenergia-igénye legfeljebb 80 kWh/m²/év lehet.
• 2023. november 1-jén vagy azt követően kiállított építési engedéllyel² rendelkező ingatlannak legalább „A+” energetikai minőségi besorolással kell rendelkeznie és az összesített primerenergia-igénye legfeljebb 68 kWh/m²/év lehet.

Adódik a kérdés, hogy mit nevezünk „BB” és „A+” besorolásnak?

Ahhoz, hogy egy épület elérje a „közel nulla” energiaigényű, azaz minimum BB energetikai besorolást, meg kell felelnie a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet előírásainak.

Részletesebben:

1. Megújuló energiaforrások használata: Az egyik legfontosabb követelmény, hogy az épület energiaigényének – ideértve a fűtést, hűtést, meleg víz előállítást és adott esetben a szellőztetést – legalább 25%-át megújuló energiaforrásból kell fedezni. Ilyen megújuló forrás lehet például napelem, hőszivattyú, napkollektor, vagy ezek kombinációja.
2. Épületszerkezeti és gépészeti előírások: Az épületnek minimálisra kell csökkentenie az energiaveszteséget. Ennek érdekében szigorú szabályok vonatkoznak a használt építőanyagokra és azok hőszigetelő képességére. A megfelelő hőszigetelés és hatékony fűtési rendszer kiemelten fontos.
3. Nyílászárók és beépítés minősége: A jól szigetelt és magas minőségű nyílászárók, valamint a szakszerű beépítés is lényeges tényezők a besorolás meghatározásában.
4. A számszerűen kimutatható, szerkezeti, műszaki paraméterekkel leírható objektív szempontok mellett legalább ilyen fontos, -ha nem a legfontosabb,- az építész tervezés szubjektív szerepe, illetve a telek adottságai. Az építész koncepciónak lényegi része az épület tömegképzése, mely meghatározza az épület fűtött térfogat, lehűlő felület arányát, továbbá szintén az építész tervezés során alakul ki a fal, nyílászáró arány. Mindezek alapjaiban határozzák meg az épület energetikai mérlegét, ahogyan az egyes falfelületek tájolása is, összhangban a telek, illetve az egyes telekrész felületek tájolásával, benapozásával.

Lakóingatlan akkor kap BB energetikai osztályba sorolást, ha az összesített energetikai jellemző számértéke 81 és 100 kWh/m²/év között van. Ez azt jelenti, hogy ha az energetikai tanúsító által kiszámolt energiafogyasztási érték ebbe a tartományba esik, az ingatlan BB minősítést kap. Amennyiben az érték 81 kWh/m²/év alá kerül, az ingatlan AA minősítést kap, míg ha 100 kWh/m²/év fölé emelkedik, CC kategóriába kerül.

Hogy kaphatjuk meg a házunkra az energetikai tanúsítványt?

Az energetikai tanúsítvány elkészítésére csak olyan energetikai mérnök jogosult, aki rendelkezik „TÉ” jelű engedéllyel. A tanúsítvány kiállítása előtt a mérnök személyesen felméri az ingatlant. Ha az épület már szerkezetkész, olyan irodát vagy szakembert kell keresni, aki elvállalja ezt a feladatot. Egy családi ház esetén a helyszíni felmérés körülbelül egy órát vesz igénybe. A mérnök az összegyűjtött adatokat elemzi, majd kiállítja a szükséges tanúsítványt. Ennek költsége az épület méretétől függően változhat, de egy átlagos családi ház esetében általában 50 ezer forintot jelent.

Ha további információra lenne szüksége, akkor keressen minket bizalommal, és akár egy ingyenes tanácsadáson belül segítünk kitalálni a legjobb megoldást a házépítésével kapcsolatban.